![]() |
Versenyek, pályázatok
|
Ajánlott könyvek |
Kedves gyerekek!
Az alábi könyveket társaitok, tanáraitok ajánlották elolvasásra. Igazi gyöngyszemek, érdemes elolvasni őket! Jó szórakozást kivánunk!
(A nagyobb méretû pdf dokumentumokban történõ tájákozódást segíti a könyvjelzõ - bookmark - használata.)
Kattanj rá és olvasd!
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Az itt található népmeséket Wass Albert magyar népmese-válogatásából
vettük.
A bolond király
A hét holló meséje
Okos Kati
Szerencsés Pista
A repülő kastély
A zöld szakállú király fia
A medve és a huszár
A legkisebbik királyfi és a táltos paripa
A gazda és a kereskedő
Mátyás király és a vén katona
A
Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentõsebb
mûve, korai írói korszakából származik.
Részletekben készült karcolatfüzér, mint
az Így írtok ti. Elsõ megjelenése óta
változatlan gyönyörûséget szerez felnõtt
és fiatal új meg új nemzedékének. Az
író a képzelet és valóság rendjét
megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik
meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék
és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett
röhögését (Röhög az osztály), a
kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk
szemével nézett lányokat (A lányok) és
a csodákat ígérõ tudományt (Kísérletezem).
A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jótanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örökemberi tipikusságára. Karinthy egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyv-elkótyavetyélés, a bizonyítványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra.
A tizenöt éves Ábelt apja elszegõdteti erdõpásztornak
a Hargitára. A kenyérkeresővé elõlépett
fiú egy kutya, egy kecske és egy tyúk társaságában
egyedül marad a rengetegben. Félelmét állandó
tevékenységgel és a világ dolgain való
tünődéssel győzi le. Bombát talál, fával
kereskedik, könyveket vásárol, kiránduló
barátokkal komázik. Baj csak akkor történik, amikor
egy román kereskedő (Fuszulán) hamis papírok felhasználásával
fát lop. A tolvaj elfogására csendőrt (Surgyélán)
rendelnek Ábel mellé, s ezzel vége szakad szabad életének.
A durva és fölényes rendőrrel szemben minden furfangjára
szüksége van, hogy emberi méltóságát
és életét megtarthassa. Ábel azonban végül
is győzedelmeskedik.
A második részben Ábel egy fogorvos segédjeként járja az országot. Kíváncsisága és csavaros észjárása miatt rengeteg kalandba keveredik. Egy börtönben eltöltött éjszaka után kezd el gondolkodni azon, mi célra vagyunk a világon.
A harmadik részben Ábel útja a pénz és az üzlet hazájába, Amerikába vezet. Sok munkahelyen megfordul, de igazságérzete, szabadságszeretete és emberi méltósága nem engedi, hogy bárhol is maradjon. Nagy kérdésére mégis választ kap: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Amikor hazajön, újra elszegődik a Hargitára pásztornak.
Gina,
a regény hősnője 1943-ban elszakad a hazai környezettől, édesapjától,
és az árkodi kollégium szigorú falai közé
kerül. A komor, rideg világ a számára elfogadhatatlan
törvények lázadásra késztetik. Ám
megtud valamit, ami mégis maradásra bírja, úgyhogy
önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodik
el egy tizenötéves kislány ebben a súlyos, felnőtt-titkoktól
terhes világban? Vajon hihet-e a naív diáklegendában,
amelyet a kertben álló a korsós lányt formázó
szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon
talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajba
jutottakon?
Aki látta a regényből készült, nagy sikert aratott filmet, bizonyára örömmel veszi kézbe magát a könyvet is. Musical is készült a regény alapján.
Wass Albert Tavak és erdők könyve címû művét
egy volt 5. osztályos tanulónk ajánlotta elolvasásra .
Így írt a könyvről:
"Mindannyiótoknak ajánlom ezt a könyvet. Nagyon
szép és elgondolkodtató mesék vannak benne
tavakról, erdőkrõl, állatokról, tündérekrõl,
jó és rossz emberekről.
Nekem legjobban a Mese az éjjeli pávaszemről tetszett.
Azért megható ez a történet, mert egy szegény
asszonyról szól, aki mindent megtett a gyermekeiért.
Szerencsére ebben a mesében is a jó győz, a gonosz
pedig elnyeri méltó büntetését.
Olvassátok el a könyvet azért is, hogy látó-emberek
legyetek!
Jó olvasást kívánok! "
Olvasónaplót is készített a könyvhöz, amelynek fedőlapjáról készült a fenti kép. Ha rákattintotok, nagyobb méretben is megnézhetitek. És néhány oldalt a naplóból:
3. mese 6. mese Bulámbuk, Gombacsináló
A meséket meg is hallgathatod Györgyi Anna tolmácsolásában:
A téli tücsök valamikor nyári tücsök
volt, de most tél van. Kint hull a hó, az ablakok befagytak.
A sarokban kopott hátizsák hever, ott lakik a téli
tücsök. Egy nyári szigeti kirándulás
során került a zsályaszagú hátizsák
zsebébe, s most kénytelen itt tölteni a telet,
míg újra visszatérhet a szigetre. De a tavasz
messze van és a tücsök bizony unatkozik. Magányában
számtalan mulatságos történetet idéz
fel a szigeten töltött nyár emlékeiből.
Könyvek a Magyar Elektronikus Könyvtárból:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |